The owner of this guestbook has (temporarily) disabled adding new messages.
Message:

Remove ads from this guestbook - starting at just €2,50
11:14 17-11-2018
Szárnyatlan
Blogocska egyelőre búcsúzik a nyilvánosságtól : néma olvasóknak teljesen fölösleges mesélni.
Írom tovább magamnak, ahogy rég a naplóimat, kockás füzetbe. Úgy nem lesz vele mérgem.
Visszajövünk jövő ilyenkor, karácsony előtt negyven nappal : azért pont akkor, mert aznap döntöttem el, hogy hosszabb időre eltűnünk. Ha élünk, majd jelentkezünk - ha nem, akkor így jártunk : a halottak napi megemlékezés pont jó lesz utolsó bejegyzésnek. Addig szevasztok.
13:53 13-11-2018
Szárnyatlan
Tévedtem, Ágika : ma sem igen lesz itt semmilyen beszámoló, mert nagy munkában vagyok, se időm, se türelmem írni. Különben is süt ez az átok nap, nincs kedvem még mesélni se.
21:17 12-11-2018
Szárnyatlan
Majd holnap kaparok ide valamit, Dágicska - ma nagyon elfáradtam.
15:05 12-11-2018
Dági
(Szépen sorban...) Új szállító szatyor Csuvinak.Nem azt kapott,amikor a lakályos szállító ketrecet megcsináltad? Biztos,hogy kimegy teljesen a szag idővel és nem bántja majd Csuvit?
Ezek szerint "nagyon" hasznos mindent eltenni. Mekkorák a Slágeres doboztetők?Nem kellett elvágni őket?
Biztos nem jön közbe semmi és Csuvi ugyanolyan jól bírja majd a Mikulás-napi csőrnyisszantást,mint az előző alkalommal.
Jó munkálkodást üdv
15:17 11-11-2018
Szárnyatlan
Szánom-bánom, de én nem vagyok ilyen jó a reklámosokhoz, Szilvikém. Meg se hallgatom őket, mert csak az időmet rabolják, úgyse veszek semmit, nem megyek el sehova. Az igaz, hogy ők ezzel keresik a kenyérre valót, de én ezt nem érzem tisztességes munkának, nem is becsülöm semmire. Van az INTERSPAR-ban egy középkorú fickó, akiről ordít, hogy nem csak a tejek pakolására szól a jogosítványa, hanem van valami komolyabb végzettsége, de nyilván elvesztette a munkahelyét : na, őt szívből sajnálom, tisztelem és becsülöm, mert értékelhető munkát végez, megdolgozik a pénzéért, nem fanyalog, nem derogál neki tejeket rakosgatni, végzi a dolgát tisztességgel, ahogy biztos az igazit is végezte, míg volt hozzá munkahelye. Az ilyen előtt fejet hajtok, de az ingyenélő reklámosokat nem becsülöm semmire, sajnálatosan.

Amúgy próbálom már karácsonyi hangulatba varázsolni magam /hátha meg sem érjük - hát akkor legalább előre élvezzem egy kicsit/ : pénteken a sebészet után becsavarogtam az Örs vezér tér összes ajándékboltját /szerencsére a rendelő is ott van, a SUGÁR és az IKEA között/,
és összevásároltam rengeteg karácsonyfadíszt, mivel éppen szerencsém volt, úgy nagyjából.
Van ugyan annyi díszem, hogy öt-hat közepes méretű fát biztos föl lehetne öltöztetni velük, de idén tiszta fehér karácsonyfát szeretnék, és a fehér dísz ritka madár, abból nem volt elég.
De most már van ! Huszonkét liter fehér karácsonyfadísszel rendelkezem : ezt abból lehet tudni, hogy dugig van velük két tizenegy literes doboz. Pillanatnyilag a kisszoba heverőjén szellőzködnek, mert büdösek a drágáim, sajnálatosan. Gondolom, a festéktől. Szörnyű bűz van a kisszobában, mert egy hatalmas viaszosvászon is ott szellőzik már vagy három hete,
amit azért vettem, hogy Csuvikának új szállító szatyrot varrjak belőle Mikulásra. Hát sajnos ebből már semmi nem lesz : nagyon úgy tűnik, hogy majd a születésnapjára kap új szatyrot szegénykém, júniusban. Pedig ott hagytam a RÖLTEX-ben több mint HÉTezer forintot, mire mindent összeszedtem /persze jó bőségesen/, ami a szatyorhoz kell. De hát hiába : egyelőre nem tudom megvarrni, mert megfulladnánk mind a ketten, mire kész lenne. Csuvikát meg úgyse tehetném bele, hisz büdös szatyorba nem zárhatom, a hullámos érzékeny a szagokra.

Ki gondolta volna, hogy nagy darabban így viselkedik a hülye viaszosvászon ? Nem olyan rég vettem ugyanilyet az "új" mosógépre : annak nem éreztem semmi szagát, nem volt vele semmi baj. Pedig a különbség csak annyi, hogy az zöld kockás, ez meg kék. Úgy látszik, a kék
festék büdösebb - vagy nem tudom, mi van. Mindenesetre Mikulásra nem lesz ebből ajándék.

Így aztán a péntek este eltelt a karácsonyi díszek rendezgetésével, válogatásával, új helyre költöztetésével, tegnap meg adventi koszorút szereltem, órákon keresztül. Évek óta nem volt adventi koszorúnk /vagy ha igen, csak nagyon jelképes, a konyhában/, mivel a madárkáknak nem tesz jót az égő gyertya szaga, én meg már hülye vagyok, jobb a békesség, nehogy föl találjam gyújtani a házat. Idén viszont itt vannak a hiper-szuper, teljesen élethű, imbolygó lángos kis LED-gyertyáim : nekem ugyan azok is büdösek, de tüzet garantáltan nem csinálok velük. Majd meglátod : sokkal jobbak, mint a halottak napi gyertyácskák, és nagyobbak is.

Nekiálltam tehát előszedegetni a régi adventi koszorúkat, hogy melyiket lehetne átalakítani LED-es gyertyákhoz. Van belőlük pár darab. sok évvel ezelőttről : gondosan hótaposók óriás dobozaiba pakolva, használatra készen, még a hatalmas /új/ gyertyák is melléjük készítve.
Igen ám - csakhogy a gyertyatűk ugyebár attól gyertyatűk, hogy nem csak lefelé áll ki belőlük egy hegyes szög /ami belemegy a koszorű alapjába/, hanem fölfelé is, ami belemegy a gyertyába, hogy rögzítse. Csakhogy a LED-es gyertyán nincs luyk, nem lehet rátenni a tányérkára, amiből kiáll a szög. A buta gyártók meg még nem jöttek rá, hogy haladni kéne a korral, és a LED-gyertákhoz is kéne árulni megfelelő tartókat. Így hát kénytelen voltam én legyártani őket : áldottam megint a kacatimádó lelkemet, amivel gyűjtögetek mindent, hátha jó lesz még valamire. Most éppen az évtizedekkel ezelőtt használt SLÁGER kávé dobozának a teteje lett a nyerő : ez jó puha műanyag, de azért elég vastag és stabil, körben pedig van helyes kis pereme, ideális megoldás gyertyatartónak. Hát ezeket a doboztetőket furkáltam ki tegnap szépen a közepükön, aztán kaptak a lyukba egy-egy megfelelő méretű szöget, és máris kész volt a gyertyatű, LED-es gyertyához. Ezt így elmesélni most már könnyű, de a kivitelezés nem volt egyszerű, mert szöget sose használok, inkább fúrok és csavarok, ha kell, így a szöges doboz eléréséhez ki kellett rámolnom az egész szerszámos szekrényt, mert az volt leghátul és legalul. Meg amúgy is minden sokkal bonyolultabb, mint így utólag mesélve, mert előbb keresgélni, tervezgetni, dönteni kell mindenhez, és a tétovázás viszi el a sok időt.
Majd még javítgatok itt-ott a koszorúcskámon, de lényegében már kész, így is használható.

Bár már ott tartanánk ! Mint minden évben, idén is bennem van a frász, hogy valami közbejön
és nem érjük meg a karácsonyt - úgyhogy hajtanám az időt, jöjjön már az ünnep ! Másrészt meg inkább fognám : ne teljen, maradjon ez a várakozós-készülődős időszak, hisz ez még szebb, mint maga az ünnep. Mert az ünnepben sajnos az is benne van, hogy megint elmúlt, és nagyon sokára jön majd a következő, ha jön. Úgyhogy magam se tudom, mit szeretnék - mindenesetre próbálom kiélvezni minden percét ennek a készülődős időszaknak. Csak ne lebegne fölöttünk pániknak és rémületnek Csuvika következő csőrcsiszolása - meg hát az se volna baj, ha a saját nyavalyáimmal zöld ágra tudnék vergődni. Sajnos hiába magyarázom magamnak, hogy semmivel se vagyok rosszabb állapotban, mint múlt héten voltam, mielőtt megmérte volna a vérnyomásomat a túlbuzgó sebész doktor bácsi : mióta tudom, hogy kissé túl magas az az átkozott érték, azóta minden bajom van, fájdogál a fejem, ami sose szokott.
Várom a gutaütést - ami nyilván annál inkább fenyeget, minél többet gondolok rá. Viszont a kis ékességem szépen gyógyul, úgy tűnik, ezúttal igen hamar túl leszek rajta. Talán az erős antibiotikum miatt, amit eddig még sose kaptam a tályogokra, tartottak is mindig hetekig.
Azért még nem tökéletes a dolog, de talán megúszom, viszonylag rövid kellemetlenségekkel.

Puszilunk mind a ketten - most már ideje fölállnom innen és végre reggelizni valamit.
19:52 10-11-2018
Szilvia333
Szia Ágikám,Szia Csuvika!!
Lassan haladok blogocska bejegyzéseinek elmaradt pótlásával
Csuvika mint mindíg,elbűvölő !! Jaj az az átkozott pénz !! Nemrég én is hasonlóan jártam,csak én a Dormeo céggel. 13 ezret fizettettek velem a reklámozott 9 ezer helyett,és a minap telefonáltak hogy hej de szerencsés vagyok,meg luxus kategóriás ügyfél és hogy örüljek mert óriási kedvezményt kaptam és elkölthetek 21 ezer forintot,és hogy mi minden ... itt akasztottam meg a beszélgetést,és finoman leráztam szegény telefonos értékesítőt,hiszen ő is teljesítmény után kapja a kenyérre valót.Sajnáltam,de nem vagyok milliomos,és valóban nem kellett volna nekem a már meglévő díszpárnákhoz és takarókhoz plusz még 4 darab))
14:01 10-11-2018
Szárnyatlan
Ismétlés a tudás anyja, Ropikám ? Ha te látod a kommentedet, ne félj, látom én is.
Már feltéve, hogy itt ülök a gépnél... Tegnap ez nemigen jött össze, eseménydús napom volt.
Ugye, milyen rossz várni a válaszra ? Hát akkor képzeld el, hetekig várni milyen rossz !
De nem azért nem írtam előbb, hogy visszaadjam a kölcsönt, csak mert nem jutottam hozzá.

Ott hagytuk abba, hetekkel ezelőtt, hogy kérdezni szeretnél valamit, és egy-két nap múlva felhívsz. Akkor vagy három napig úgy rendeztem az estéimet, hogy beleférjen az időmbe a csacsogás - te meg azóta is hívsz. Mérges voltam rád, mert nem szeretem, ha becsapnak

Most már egyébként /mivel ti is visszajöttetek a "rendes", közép-európai időbe/, nincs különbség a kettőnk időszámítása között - ami azt jelenti, hogy a nyáron megszokott csevegős időpontunk nekem már késő, mert addigra Csuvikáé vagyok, a telefonok pedig el vannak némítva. Úgyhogy ha sürgős mondanivalód támad /de miért támadna, hisz itt se vagy jelen/, akkor hét óra körül hívj : az a biztos, mert addigra a vacsoraosztást befejeztük, még ha csúszik is a műsor, az esti szertartásainkat pedig még egy darabig nem kezdjük el.

Mit jelent az, hogy jól vannak a szárnyasok ? Nem lehetne kicsit bővebben mesélni róluk ?
Röpködnek naponta több órát azon a bizonyos folyosón ? Mert ha nem, akkor nincsenek jól.
Egy madárnak a bezártság maga a halál.
Még Csuvika is utálja a csukott ajtót, pedig ő már nem tud repülni, szegénykém. De akar.

A halottak napja nem egy vidám ünnep - de most már ne rágódj ezen !
Jönnek a gyönyörűséges, boldogságos ünnepek, gondolj és készülj azokra !
Én is reménykedem, hogy semmi nem jön közbe, és megérjük a Mikulást meg a karácsonyt.
21:22 09-11-2018
ROPITE
Hosszú idő telt el azóta, mióta utoljára jelentkeztem. Kissé depressziós hangulatom talán most már véget ér, bár nem ez az oka távollétemnek.
Édesapám elvesztése még most is kegyetlen érzéseket okoz, tetőzve azzal, hogy szenvedését végignéztem és nem tudtam segíteni.
Iránta érzett tiszteletem és szeretetem sohasem szűnik meg! Az átélt szomorú percek, órák, napok kitörölhetetlenek... ... ...
Sajnos október végén egyik volt munkatársam is elhunyt 55 évesen.
Nem egyszerű a negatív dolgokat figyelmen kívül hagyni, s szemrebbenés nélkül átélni a mindennapokat, úgy, hogy a külvilág mindezt ne érzékelje.
Nagyon nehéz!!!
Szárnyaskáink jól vannak!
...
Sokszor gondoltam Ági nénire és Csuvikára is, a szomorú eseményekről értesültem a vendégkönyv soraiból. Az emlékezés fotói igazolják a tiszta emberi szeretetet.
Amikor szeretettel és alázattal készítünk valamit, az megnyugtatja lelkünket.
Gyógyulást kívánok Ági néninek és Csuvinak is! (Ugye, minden rendben?)
...
Most befejezem, megpróbálom magam összeszedni, s jelentkezem.
Puszi és sok erő, kitartás!
21:19 09-11-2018
ROPITE
Hosszú idő telt el azóta, mióta utoljára jelentkeztem. Kissé depressziós hangulatom talán most már véget ér, bár nem ez az oka távollétemnek.
Édesapám elvesztése még most is kegyetlen érzéseket okoz, tetőzve azzal, hogy szenvedését végignéztem és nem tudtam segíteni.
Iránta érzett tiszteletem és szeretetem sohasem szűnik meg! Az átélt szomorú percek, órák, napok kitörölhetetlenek... ... ...
Sajnos október végén egyik volt munkatársam is elhunyt 55 évesen.
Nem egyszerű a negatív dolgokat figyelmen kívül hagyni, s szemrebbenés nélkül átélni a mindennapokat, úgy, hogy a külvilág mindezt ne érzékelje.
Nagyon nehéz!!!
Szárnyaskáink jól vannak!
...
Sokszor gondoltam Ági nénire és Csuvikára is, a szomorú eseményekről értesültem a vendégkönyv soraiból. Az emlékezés fotói igazolják a tiszta emberi szeretetet.
Amikor szeretettel és alázattal készítünk valamit, az megnyugtatja lelkünket.
Gyógyulást kívánok Ági néninek és Csuvinak is! (Ugye, minden rendben?)
...
Most befejezem, megpróbálom magam összeszedni, s jelentkezem.
Puszi és sok erő, kitartás!
23:15 07-11-2018
Szárnyatlan
Rendben, Drusza - ahogy gondolod.
20:41 06-11-2018
Drusza
Nahát, ez a feltételezés, hogy büntetni akartalak, ez most nagyon rosszul esett. Eszembe sem jutna és még soha senkit nem akartam büntetni, még ha bántott akkor sem. A dokikkal kapcsolatos véleményem az ami, és egyáltalán nem viselt meg a kritikád, ellentétben a mostani üzeneteddel. Főleg az a feltételezésed nem megy a fejembe, hogy most örvendezek a bajodon és büszke vagyok magamra.
A "Csőrturá"-t régen elolvastam, de valahogy elmaradt /nem tudatosan/ a hozzászólásom.
Pillanatnyilag, ennyit voltam képes írni, annak ellenére, hogy most nagyon megbántottál. Ezt fel kell dolgoznom és nem tudom mi lesz a vége. Nagyon félreismertél, de valószínűleg bennem van a hiba, így nem ígérem, hogy valaha még jelentkezem.
17:29 06-11-2018
Szárnyatlan
Túléltem a dokit, viszonylag jól alakultak a dolgok, de hosszú műsor lesz és igen kellemetlen.
Szegény Csuvikának nagyon sokat kell még raboskodnia, míg majd egyszer helyre jövök.
De remélhetőleg Mikulásra már üzemképes leszek, mire majd őt kell orvoshoz vinnem.
A részleteket elmesélni nincs kedvem - mindenesetre kissé bonyolulttá lett most a létezés.
10:41 06-11-2018
Szárnyatlan
A "Csőrtúrá"-t még mindig nem olvastad, Drusza ?
Vagy úgy döntöttél, hogy a dokis bejegyzéseimre nem reagálsz ?
Meg vagyok büntetve, amiért kifogásolni mertem a dokival kapcsolatos, lekezelő stílusodat ?

Ha így van, akkor mégiscsak leírom, amit egyszer már cenzúráztam, bár az nem neked szólt :
büszke lehetsz magadra, sikerült megbüntetned, ugyanis az egész jelenlegi helyzet annak köszönhető, hogy senki se szólt egy szót sem az utóbbi idők legjobb meséjéhez, amivel /a sok kép miatt/ teljes két napig dolgoztam. Ez volt az, amit a meleg mellé már nem bírtam
/és azóta se tudok/ lenyelni, ez a méreg és keserűség jött ki rajtam másképp, a puklival.
Akármi lesz velem ma délután, és akármi lesz ennek következtében Csuvikával, tudd, hogy a
kialakult helyzetben nem vagy ártatlan, és örvendezz, hogy sikerült alaposan megbüntetned.
Dági csak eltrehánykodta a dolgot /vagy hamarjában nem bírta kitalálni, mit írjon úgy, hogy ne mondjon semmit/ ; ha te tudatosan hallgattál, nem mondhatok mást : köszi és gratulálok.
21:17 05-11-2018
Szárnyatlan
Csuvika köszöni a puszikat és a szálláslehetőséget, Drusza - de ez nem ilyen egyszerű, hiába szereted őt. Nem mondok nemet, mert sose tudni, mit hoz az élet - de hozzád tényleg csak leges-leges-legvégső szükségben vinném. Nem vagy madaras, nem tudod, mit vállalnál föl.
A kórház persze szintén nem jó, sőt nagyon rossz, mert éjjel egyedül vannak az állatkák, és nyilván hétvégén is - úgyhogy egyik megoldás se jó. Akikre nyugodtan /?/ hagynám Csuvit,
azok meg valahol a Balaton mellett laknak... Vagyis nekem muszáj itthon maradnom, nincs más megoldás. De jól is néznénk ki, ha minden kis tályogocskával kórházba kéne menni !
Bár nekem volt már benne részem, még fiatalon, anyám meg rendszeresen járt kórházba, ilyesmi problémákkal, még gyerekkoromban. /Érdekes módon később, öregségére már nem./

Jut eszembe az anyukámról, amit még pár sorral följebb kellett volna írnom : van neked épp
elég gondod és bajod most, Csuvika nélkül is. Mindenesetre a felajánlást köszönjük szépen.
20:52 05-11-2018
Szárnyatlan
Persze, hogy a Mikulásos számláló tetszik jobban, Dágicska - nekem is, nem csak neked.
Sajnos szemből nincs mosolygós képem Csuvikáról, mind csak ilyen komoly - oldalról fényképezve viszont nincsenek karácsonyi fejdíszeim. Hogy most kezdjek újakat keresgélni és kivágni a háttérből, ahhoz sem időm, se türelmem nem volt - arról nem beszélve, hogy már nem is igen vagyok rá alkalmas, mert a háttérből való kivágást nagyon pontosan, milliméterről milliméterre haladva kell csinálni, és ahhoz az én látásom már nem elég. Meg amúgy is baromi munka, sokszor napokig játszadoztam egy képpel, míg használható lett.
Úgyhogy muszáj volt kevésbé aranyos Csuvival beérnem, mert szemből minden képe ilyen.
Hiába fényképezhetem őt kedvemre, új képei a képeslapokhoz már nemigen lesznek, mert nem tudom őt kivágni a háttérből. Ha nem érted, nem baj - akkor csak hidd el becsszóra !

Nagyon félek a holnapi naptól : nem attól, hogy megkínoznak /én az ilyesmit elég jól tűröm/,
hanem, hogy mi lesz az eredmény. Amilyen az én formám... semmin se lennék meglepődve.
Úgyhogy csak drukkolj szorgosan, mert rám fér ! Illetve ránk.... mert itt Csuvika a lényeg.
Messages: 1 until 15 of 1446.
Number of pages: 97
[1] 2 3 4 5 6 7Older