Message:

Remove ads from this guestbook - starting at just EUR2,50
21:06 23-11-2017
Szárnyatlan
Édes-Drága Drusza - de hiszen te az egészségügyből mentél nyugdíjba !
Nehogy már megrémülj egy kis vérvételtől ! Pár perc alatt túl vagy rajta, és kész !

Én mikor a Zonkológián időztem holmi nyisszantások végett, egyszer kifogtam egy tanuló kis nővérkét, akinek sehogy se sikerült beszerelni a kanült vagy mit a kezembe - szóval azt a kis csövecskét, amin aztán mindig megy befelé az infúzió. Tündéri édes, angyalarcú kislány volt, derékig érő, göndör szőke hajjal - tényleg, mint egy angyalka a képeken. Csak izgult szegényke, mert biztos nem sok ilyen szerkentyűt próbált még bevarázsolni a betegekbe.
Úgy a harmadik próbálkozás után fölajánlotta, hogy hívja a főnővért, mert nekem ez már biztosan nagyon fáj, de nem engedtem. Tényleg fájt, de ha föladja, sose tanulja meg, hogy hogyan kell csinálni, és mindig félni fog tőle. /A madárkákat nemigen adnám kezdő kezébe, de magamat miért ne./ Negyedik nekifutásra aztán sikerült is, és a kislány nagyon örült. Én is.

Holnap gondolj erre : hogy téged nem tanulók fognak megcsapolni, hanem öreg profik.
Meg arra is gondolj, hogy mi egy vérvétel a műtéthez képest ! Biztos operáltak már téged is.
Úgyhogy éjjel inkább aluszkálj - bár jó tudni, hogy esetleg gondolatban velünk leszel.

A kaparászást hol hallom, hol nem - az éjjel mintha nem hallottam volna. De tök mindegy, hogy hallom vagy sem, mert a padló ijesztően tiszta. Igaz, tegnap porszívóztam - de nem volt mit. Vagyis valaki folyamatosan besegít nekem - és olyan kis tapintatos, hogy soha nem mutatja meg magát. Pedig sose sikerül korán lefeküdnöm, szinte már állandó a fél négy.
Tegnap tényleg hulla voltam, mégis itt kuvikoltam hajnalig, mert egész nap nem értem rá enni, aztán meg az esti reggeli után nem voltam éhes, de nem mertem úgy nekivágni az éjszakának /egy ilyen fárasztó nap után/, hogy egész nap csak egyetlen zsömlét ettem.
Úgyhogy valamikor fél egy körül lenyomtam erőszakkal egy másikat - viszont tele hassal meg nem akartam lefeküdni, muszáj volt még egy ideig ücsörögnöm. A végén már folytak a könnyeim, annyira álmos voltam. Remélem, ma azért legalább valamivel ügyesebb leszek.

Megint olyan vagyok, mint akin átment az úthenger, pedig csak a kiszemelt szekrényrészből pakoltam ki a kis ÁPISZ-omat. Rá is ment az egész délután.... Nem voltam formában, semmi sem akart beférni sehova, nagyon sokat ügyetlenkedtem, pedig pakolásban verhetetlen vagyok. Tini koromban a gyermektelen keresztapámék midig engem hívtak, hogy pakoljam be a böröndjeiket, ha utazni készültek valahova. Imádok is pakolni, de ma sehogy se sikerült.
Végül azért persze meglett : teleraktam négy dobozt, legnagyobb bánatomra. Bíztam benne,
hogy hárommal beéri ez a szekrény, de nem érte be. Hát persze.... mert arról nem volt szó, hogy a fényképek is ott laknak ! Régebben máshol volt a helyük, és elfelejtettem, hogy ide költöztettem őket. Az meg egy jó nagy kartondoboz, és millió kis album. Hogy a többiről ne is beszéljünk !Tartalék klavik és egerek, öreg fényképezőgépek és a hozzájuk tartozó kütyük,
vágógép, spirálozó, öreg magnó, aminek máshol nincs helye, cédék, döglött vinyó - és főleg csomagolópapírok, ajándékkötöző szalagok, ajándékos zacskók tömege, meg a régi naplóim.
Biztos nem soroltam föl mindent - de dugig lett négy doboz, hát gondolhatod, hogy sok cucc.
Ráadásul mindezt leginkább térden állva és négykézláb rámoltam, mert ez egy alsó szekrény.
Mire úgy-ahogy rendet csináltam /és még a kukát is meglátogattam odalent/, hát éppen halni
készültem. Valami baja lett a nyakamnak az ide-oda gurigatástól, mikor már csak tologattam a helyükre a dög nehéz dobozokat : egész meg voltam rémülve, de aztán elmúlt.

Egyelőre szárad a kiürített szekrény : majd holnap költöznek bele az ide elképzelt holmik.
Most viszont rohanok falni valamit, mert már a madárkákat kéne etetnem, de megint ideragadtam a géphez. Majd éjjel még biztos jövök, és akkor folytatom. Addig is pussssz.
20:05 23-11-2017
Szárnyatlan
De miért, Szilvi ? A doki azt mondta, hogy az egér nem veszélyes a madárkákra.
Ez nem jelenti azt, hogy szeretnék egerekkel élni - de nem olyan nagy talán a baj.
19:59 23-11-2017
Drusza
Drága kis zokogó Madárkák. Annyira sajnálom Őket, hogy nem lehet egy kis nyugalmuk. Ezt a nagy takarítást is Ők szenvedik meg. /Persze, Te jobban/ Nagyon kívánom már Nektek a régi, örömteli, csivitelős estéket. Megpróbálok utánanézni, hogy a patkány megeszi-e az egeret. Azt viszont biztosan tudom, hogy az egér mindent megrág, a faházunkban még a fakanalat is szétrágták. Nem tudom,hogy a könyvek biztonságban vannak-e. Nem hinném,hogy alagutakban, egér nemzetségek laknának. Akkor nem kellene keresni őket, vígan szaladgálnának. Emlékszem rá, hogy Reizer Andinál a Ciklámen utcában volt egér, kettő is. Megkerestem azt a beírását, miután elköltözött, akkor írt róla, hogy megtalálták őket. Nem hiszem,hogy ez olyan nagy szégyen lenne, ha valakinél egér van. Akkor a kertes házban lakók közül nagyon sokan szégyenkezhetnének. Mindenhova behúzódnak a hideg elől. Reméljük, hogy tényleg szingli az illető és nem fog szaporodni.
A drága Csuvika már soha nem kaphatja vissza a kis létráját? Nagyon szomorú vagyok és nagyon sajnálom szegény Madárkákat. Legyen már vége ennek az őrületnek! Egyébként, most is hallod éjjel a kaparászást? Lehet, hogy éjjel szolidáris leszek Veletek, mert holnap vérvételre megyek, és előtte mindig ideges vagyok, annyira utálom.
Vigyázzatok Magatokra. Puszi, Drusza
19:12 23-11-2017
Szilvia333
Nem,nem írtam félre semmit.Hogy a csótány szereti a ragasztóanyagot,azt a TLC tv csatornán láttam a Csótányvadászok című reality show-ban,és igen,a patkány nem komálja az egeret,ha területi vitáról van szó akár meg is öli,de ha táplálék bőség van akkor biza nem bántja a picurka egérkét,mivel nem ellenfél számára.
Jaj,és még egyszer csak Jaj!!
Végső megoldásként le kellene tenned a humanitárius megoldásról.Vagy az egér,vagy a madárkáid
22:05 22-11-2017
Szárnyatlan
Szerintem Szilvi a patkány helyett írt csótányt.
Isten ments, hogy patkányra utaljon a purhab fogyatkozása !
Az egér egyértelmű, sok volt Csobin a suliban, ismerem a kakiját.
Ha jól megnézed a középső képet, talán ilyen kicsiben is látod. Olyan, mint a tortadara.

A patkány nem enné meg az egeret ? Mert én csak azt szeretném biztosan tudni, hogy az nincs. Az egér nem akkora tragédia, mert nem veszélyes a madárkákra. Annál veszélyesebb a kábé kétezer könyvemre, ami szabad polcokon díszeleg a kisszobában. De az a kisebb baj.

Utánanézne ennek valamelyikőtök, hogy a patkány megeszi-e az egeret ? Én nem merek...
Ha megenné, biztos lehetnék benne, hogy patkányunk pillanatnyilag nincs. Az egér nem jelent veszélyt, a doki is megmondta. Illetve csak ő mondta, mert én nem tudtam, csak reméltem. Azt is a doki mondta, Szilvikém, hogy élve fogó egércsapdát keressek. Magamtól nem tudtam volna, hogy ilyen is van. De valami tényleg kéne, mert az egér szapora állat.
Ha csak egyedül éldegélne itt velünk egy szingli példány, azt nem bánnám, hadd éljen !
De a kis családjának nem bírnék igazán örülni... Ki tudja, hányan vannak és hol a fészek ?

Decemberben lesz hatvankét éve, hogy beköltöztünk ide /akkor volt új a ház/, azóta itt a padló nem volt cserélve, ha jól emlékszem. Bár talán egyszer igen... de nem esküszöm rá.
Eső után púposodik /főleg a kisszobában/, recseg-ropog, nyikorog az egész : nem nagyon csodálnám, ha alagutak vezetnének alatta ide-oda, és egérnemzetségek laknának benne.
De miért pont most jutott eszükbe jelentkezni ? Etetni etettem az erkélyen tizenegy éve...

Lehet, hogy van valami aluljáró a két szoba között, mert az ajtót nagyon ritkán nyitogatom, és akkor mindig figyelem, hogy nem ugrik-e ki valaki odabentről. De még sose vettem észre.
Igaz, hogy az én szememmel.... Lehet például a rekamié alatt az alagút másik vége - ott én az életben meg nem találom, mert nem tudom elhúzni a rekamiét. Bár mit csinálnék, ha el tudnám ? Semmit. Csak sírdogálnék nektek, hogy jaj-jaj, itt is egy egérlyuk. De mondom : a képen látható lyukat este már nem találtam, hiába kerestem. Teljesen sima és vízszintes a padló alatti törek vagy micsoda. Pedig biztos, hogy jó helyen kerestem, elég kicsi a fotel.
Hát igen.... Az én szememmel különösen reménytelen egérre vagy egérlyukra vadászni.

A madárkákra vigyázok, amennyire lehet, ne félj, Drusza ! Ha kimegyek, legtöbbször rájuk csukom az ajtót, még öt percre is. Tisztára depressziósak már szegénykéim. Pontosan már nem emlékszem, mekkora egy egér, de a doki azt mondta, az nem tud bemenni a kalitkába.
Igaz, a doki nem ismeri a kalitkánkat... Az ő kis kanárijának egész kicsi ketrece van, jó sűrű ráccsal. A miénknek elvileg tizenkét milliméter a rácstávolsága /vagy mije/, de szerintem vannak ott picit nagyobb rések is, máshol meg kisebbek. Lehet, hogy egy sovány egér befér.

Inkább abban bízom, hogy nem tud fölmászni, ha nincs fönt a kötéllétra. Márpedig az nincs.
Azon a két szörnyű éjszakán még fönt volt, hisz ki a fene gondolt egérre ? Soha, de soha nem hallottam, hogy a környéken valakinél egér lett volna. Bár én se fogok dicsekedni vele...
De mondom : az egértől a madárkákat nem féltem, legföljebb az ijedségtől. Ha biztos lennék
benne, hogy patkányunk nincs, lényegesen jobban érezném magam. Már most is jobb a kedvem, hogy láttam az egér nyomait. Akkora csapás csak nem ér, hogy egyszerre legyen itt mind a kettő ! Az egérrel majd valahogy elbánunk - bár Csobin soha nem sikerült kiirtani.

Nincs rossz kedvem, de baromi fáradt vagyok, sokat izgultam és tüsténkedtem ma. Nincs is ellenemre a folytatás /még rengeteg a dolgom/, csak hervasztó, hogy teljesen reménytelen.
Talán másfél órával azután mentem be egérlyukat vadászni, hogy befejeztem az igen alapos porszívózást a kisszobában - és már láttam az újabb papírfecniket az ablak körül. Most oda kerültek az IKEÁ-s papírdobozok ebből a szobából, de nem lesz így jó, azokat is műanyagra kell majd cserélni. Viszont egyelőre nem kívánok több pénzt a nyomorult dobozokra költeni.
Úgyhogy csinálom, csinálom - de azzal a tudattal, hogy nincs túl sok értelme a buzgalomnak.

A madárkák meg közben idekint zokognak bezárva - és még jó, ha meg nem fáznak, hisz a két szoba közti ajtó közvetlenül a kalitka mellett van, és a résein nagyon húz rájuk a hideg.
/Ha nem vagyok bent, a rések gondosan el vannak tömködve./ Le is takartam ma őket egy időre, biztos, ami biztos - de attól meg annyira bánatosak lettek, hogy végül megszántam őket, és inkább följebb tekertem a konvektort. De azzal is vigyázni kell, mert megbolondul, ha hiába fűt, és nagyon elzabálja előlünk a levegőt, ha rákapcsol. Fázni se jó, de fulladni se.

Szóval nem egyszerű.... A kisszoba téli nagytakarításánál már csak az volt nagyobb horror, amikor decemberben cserélték az ablakaimat. Novemberre lett megbeszélve, de átvert az ablakos. Szegény picikéim a fürdőben reszkettek, százezer takaróba burkolva, a mosógépen.
Hát most ez majdnem ugyanolyan, százezer takaró nélkül. Másra se vágytam karácsony előtt.

Nemhogy az ünnepet : már azt se bírom elképzelni, hogy lesz még egyszer olyan napunk, amikor délután fölkutyorodhatok a kuckómba egy könyvvel vagy újsággal, a madárkák meg a mászókáról gagyarásznak a fülembe. Bár ez most nem is lenne jó.... Csuvikát félteném.
Mindegy, Kislányok : idén ezt hozta nekünk a Jézuska. Hogy nekem, az még csak hagyján...
Na de a madárkáknak ?????
20:28 22-11-2017
Drusza
Úgy látom marad az egér verzió. Csótányról tudok nyilatkozni. Az nem hagy maga után kaki maradványt, legalább is nem észrevehető, még jó szemmel sem. Továbbra is biztos vagyok az egér jelenlétében, ilyen nyomok voltak a faházunkban, amikor télen beköltöztek. Nekünk könnyű dolgunk volt, mert egy heverőben volt a fészek, és az egész heverőt kivittük a kertbe, így szabadon és sértetlenül tudtak távozni. A parkettán a lyuk is egérfészeknek látszik, de hogy mi benne a szürke folt, arról fogalmam sincs.
Csivike és Csuvika megint szenvedhet valami zűrzavar miatt. Lehet viszont, hogy most jobb ha minél többet maradnak a /remélem/ biztonságos kalitkában. Mikor lesz vége ennek az újabb csapásnak, nagyon sajnállak Benneteket.
Már az egész család böngészi az internetet, kíméletes csapdát keresve.
Állandóan Rátok gondolok. Puszi Nektek.
19:45 22-11-2017
Szilvia333
Kedves Szárnyatlan Mami!!
Ez bizony egér!! A megrágott papír formájából ítélve állítom ezt !! Csótánnyal még nem találkoztam,arról nem tudok véleményt mondani hogy miféle nyomokat hagy maga után,csak annyit tudok róla,hogy nagyon szereti a ragasztó anyagot,tehát a hiányzó purhab akár erre is utalhat.
Élve egérfogó csapdát,már csak talán a Néprajzi Múzeumban találsz !! Viszont még gyártanak klasszikus Tom és Jerry féle nyaklecsapósat)))
Így tél alá,ez valóságos bibliai csapás!! Részvétem !! Jaj,jaj !!! Szegénykéim !!!

Drusza kedves!
Semmi irigylésre méltó nálunk!! Hó nincs !! Van viszont eső,és köd!! Konkrétan kint,most szakad az eső !! Rosszabb mint ha fagyna !!
18:41 22-11-2017
Szárnyatlan
Dágika - hát hány éve ismersz ??? Nekem az emberekkel sose volt gondom, nem mondtam soha életemben, hogy alapvetően ne lennének jók vagy segítőkészek. Éppen ellenkezőleg!
Én csak a sors /vagy micsoda/ ellen szoktam ágálni, az emberektől nagyon is sok jót kapok.
Most is, hogy a dobozkáimat vontattam haza, a három alkalommal összesen öt férfiú akarta kivenni az utánfutómat a kezemből, míg rángattam fölfelé az aluljáró lépcsőjén. Alig győztem
bizonygatni, hogy nincs súlya, csak nagy és ügyetlen. Nekem mindig, mindenki segíteni akar.
Az ÁRKÁD INTERSPAR-ja pedig egy nagyon jó szellemű hely /legalábbis a vásárlók felé/, ott nem meglepő, hogy szívességet tesznek a vevőknek, nem először tetettem félre már ezt-azt.

Egér-ügyben viszont rossz híreim vannak, sőt nagyon rosszak. Amúgy is el akartam mesélni
/nem csak neked válasznak/, azért ültem le ide. Még nem is reggeliztem, hulla vagyok hozzá.
Elkezdtem a Nagy Melót - és az eredmény annyira borzasztó, hogy már csak röhögök rajta.
Hogy egér vagy patkány a szorgos lakótársunk, azt még mindig nem tudom - de hogy nem fog eltűnni innen egyhamar /vélhetően kis családjával együtt/, abban sajnos biztos vagyok.

Először magamat átkoztam, amikor elhúztam a kacatokat a kisszoba leginkább rettegett sarkából : mivel a sasszememmel csak azt láttam, hogy egy szép nagy kupac valami van az ablak előtt, azt hittem, hogy a saját hülyeségemnek köszönhetem, mivel abban a sarokban is dekkolt néhány óriási kartonpapír, többek közt a bojler doboza. Bármikor szükségem lehet ilyesmire a madárkák védelme végett, azért tartogatom. /Például a szekrények tetején is szép nagy kartonok díszelegnek, hogy be ne pottyanjanak mögé a madárkák./ Azt hittem, ezeket a papírokat nassolja az egér vagy patkány, és akkor az egyértelműen az én saram.
A látványt le is fényképeztem - de szabad szemmel én csak azt láttam, hogy ott egy kupac.



A képeket csak most, írás közben szedtem ki a gépből : bizony, van itt saram nekem is, a kartont is rágja mégis az én kis viceporszívóm. A kis kijelzőn csak a másik képet néztem :



Ezen bizony nem a papír darabkái az áldozatok, hanem a tapéta, meg /főleg/ az ablak köré befújt hab, amit az átkozott ablakos nyilván malter vagy habarcs vagy micsoda helyett rakott oda a szegélycsík alá, hogy úgy nézzen ki, mintha kész lenne az ablak. Holott nincs kész, mert körben nem szigeteli a világon semmi, csak ez a hab, meg rajta a szegélycsík.
Mégiscsak jól éreztem én, hogy idén hidegebb a kisszoba, mint tavaly volt ! Tavaly is hideg volt, de akkor legalább a megszáradt habot nem zabálta ki a fedőcsík mögül az egér. Most viszont azt zabálja, óriási élvezettel, én meg szépen megfagyok, hisz megeszi az ablakomat.
Megoldás nyilván van, de kicsit sem egyszerű, vélhetően nem is olcsó. Egyelőre így marad.

Annyiból viszont örültem a fenti képnek, hogy végre láttam rajta egérkakit. Nem akarom kinagyítva is betenni, félek, hogy túl sok lesz a kép - de higgyétek el becsszóra ! Ellenben a következő képnek kicsit sem örültem : ezt csak azért fényképeztem, mert valami sötéteket láttam a fotel alatti padlón, és aggódtam, hogy talán patkány-ürülék. Boldogan vettem tudomásul, hogy nem az, hanem valami padló-darabkák, mert zörögtek a porszívóban. Hogy szabályos lyuk van a padlón az elmozdult deszka alatt, azt szabad szemmel nem láttam egyáltalán. Most viszont frászt kaptam, hogy a képen még az egér is ott van benne - de nem. Valószínűleg nem.... Bementem újra, elemlámpával és gumikesztyűvel, de már nem találtam meg a lyukat. Megvan a kettétört, mozdítható deszka, de lyukat nem láttam, akárhogy világítottam és meresztgettem a szememet. A szürke folt pedig nem egér /talán délután se volt az/, hanem valami elszíneződés a padló alatt. Megtapogattam egy deszka csücskével : kemény. Ettől persze még a képen vélhetően egérlyuk van. Hála Istennek ! Az egér azért mégse patkány... Bár ezen a képen látok gyanús dolgokat... Kérdezem a kedves szakértőimet /például Szilvit, aki talán már látott patkányt/ : ugye, egy patkány nagyobbat potyogtat, nem olyan kis pici gombócot, amilyen itt látható néhány ezen a képen. Nem tudom, mi lehet az - és persze így képről már azt sem, hogy milyen volt az állaga. Szabad szemmel sajnos nem láttam egyáltalán. Kéretik tehát patkánykakit keresni, aki ért hozzá :



Bánom is én az egeret /az nem bántja a madárkákat/, csak patkány ne legyen !

Részben tehát az ablakcsere hozta ránk ezt a bajt, hogy ott a sok finom műanyag hab nasinak - részben meg valószínűleg én, éppen azzal, hogy abbahagytam az erkélyen a galambok etetését. Az egérke idáig talán valahogy ügyesen kijutott, és fölcsipegette a jussát a galambok magjaiból. Most mg nincs mit csipegetnie, kénytelen volt beállni viceporszívónak a nagyszobába. Bár azért látom, a kicsiben se lopja a napot... Ki tudja, hányan van őkelme ?

A rámolásnak, porszívózásnak úgy a felével /harmadával/ végeztem, közben kockára fagyva.
Elég lassan megy, mert mindent át kell nézni, és meg kell találni a dolgok új helyét. Három gurulós doboz már szolgálatba állt : egyben a madárkák játékai, felszerelései vannak /tele
is lett/, egyben anyagok, egyben meg mindenféle vázák és csecsebecsék abból az időből, amikor még lakásban éltem, nem röpdében. Úgyhogy haladunk, de messze még a vége.

Most viszont szaladok reggelizni, mert mindjárt megdöglök. Pusssz mindenkinek !
15:03 22-11-2017
Dági
Ha már divatos szamárságok jutnak eszedbe,kicsit pontosítom: 666! a Sátán,ill Antikrisztus száma.Úgyhogy majd 666 éves korodban tarts tőle...(egyébként nem egyéni sorsokra vonatkozik.Nézd meg a NETen.)
Szárnyatlan,örülj,hogy megvan az áhított tíz doboz (látod vannak jó emberek is!), tervezgethetsz,rámolhatsz...Csivi-Csuvi jól van.Karácsonyfát nem esznek egerek,hacsak nem magokkal akarod díszíteni.... Tudod,hogy mit keresel,amikor esetleg elsuhan melletted (várod..),nem fogsz megijedni.Karácsonyi képgyönyörűségek már megvannak. Készülődhetsz tovább. Tessék örülni a jónak,ne csak a rosszat vedd észre.
Még nem hallottam élő- egér-csapdáról,szomorú lesz ha Szilvi féle megoldást kell használnod,de ha nincs más...
Üdv a szárnyasoknak is Dági
02:27 22-11-2017
Szárnyatlan
Ne akarj elmenekülni a karácsony elől, Drága Drusza, mert az úgyis lehetetlen. Ami elűzne otthonról vagy az ünneptől, az megy veled mindenhova, bárhová is utaznál. Karácsonykor mindenkinek otthon a helye - én ebben nőttem föl, és azóta is így gondolom. Illetve úgy, hogy karácsonykor ott a helyed, ahol a legjobban szeretsz lenni - de szerencsés esetben ez mégiscsak az otthonod. Voltak karácsonyok, mikor én is máshova vágytam - de most már jó.
El se tudnám képzelni, hogy az ünnepet máshol töltsem - és ezt az érzést kívánom neked is.
Különben is hiányoznál, ha nem lennél velünk karácsonykor. Mit szólna hozzá Csuvika ?

Nekem meg közben eszembe jutott, hogy nem is olyan meglepő, ha ezt az idei karácsonyt elviszi nekem az ördög : elvileg nem vagyok babonás, de gyakorlatilag mégis megfertőztek kissé a mostanában divatos baromságok. Így a hatvanhatról is "tudom", hogy az a "sátán száma" /vagy valami ilyesmi/, mindenesetre nagyon szerencsétlen szám. Márpedig most jön életem hatvanhatodik karácsonya, mivel a legelső megvolt háromhónapos koromban, nulla évesen. Akkor meg mit akarok ? Még örüljek, ha nagyobb bajt nem hoz ránk a hatvanhat !
/Jövőre meg hatvanhat éves leszek... Akkor meg az lesz a baj. A fene a naptár-fejemet !/

Macska lakik a közvetlenül mellettem lévő lakásban, nem is egy. Biztos kölcsön lehetne kérni - de Isten ments ! Az egérnek se szánnék ilyen drasztikus véget, ha nem muszáj, meg sajnos
tudok olyan hullámoskát /mai napig rosszul vagyok, ha csak eszembe jut/, aki úgy halt meg, hogy a macska letépte a lábát. Bezárt kalitkában, rácson keresztül ! Álmomba' se jöjjön elő !

Majd még délelőtt talán folytatom, de most fölállok már innen, mert kezdek álmos lenni, és még ki kell teregetnem százezer zoknit. Meg persze előbb leszedni a szárítóról az előző mosás cuccait. Depresszió ide vagy oda : azért ma is hazavontattam három újabb gurulós dobozt, estefelé meg kreáltam egy kis karácsonyi képet a bloghoz, bár nem lett valami jó.
Szegény madárkák egész nap raboskodtak /hogy biztosan el tudjak menni, ha már tegnap félretetettem az INTERSPAR-ban a dobozokat/, nagyon ki voltak borulva szegénykéim, így késő délután már nem kezdtem semmi rámolásba, mert akkor megint nem nyithattam volna ki nekik az ajtót. Bár Csivikémnek már mindegy volt : ő annyira a szívére vette a délelőtti raboskodást, hogy ki se dugta az orrát a kalitkából. Csuvika legalább kint ült a "tornácon".
Sajnos egyre jobban féltem őket, akkor is rájuk csukom az ajtót, ha csak bagózni vagy a klotyóra megyek ki. Hogy mikor fogom így takarítani a köves helyiségeket ??? Nem tudom.
Bezárni sem akarom őket, de magukra hagyni sem. Talán klónozni kéne engem, hahaha !

Na jó.... Most már tényleg futok teregetni. Pussssz !
01:20 22-11-2017
Szárnyatlan
Köszönöm, Szilvikém - ez tényleg abszolút konkrét és használható tanács, igazi segítség.

Én azonban ennél szolidabb megoldásra vágyom : valami élve fogó csapdát szeretnék, mert nem megölni akarom a szegény kis egeret /már feltéve, hogy tényleg az/, csak kitessékelni a lakásból. Nem szánnék neki ilyen szörnyűséges kínhalált, mert ő is csak egy kis állat /pont úgy, mint a madárkáim/, és nem tehet róla, hogy egérnek született. Nem akarok együtt élni vele, de megkínozni sem akarnám. Csak elvinném jó messzire, és szabadon engedném a kutyafuttatón, ha sikerülne megfogni. Ez se valami humánus megoldás, de hát egérotthonba nem adhatom, mert olyan nincs. Legjobb volna, ha magától távozna, de erre csekély az esély.

A tanácsodat mindenképpen köszönöm. Ez az igazi segítség : az abszolút konkrét megoldás.
Ki tudja.... kerülhetek még olyan helyzetbe, hogy kénytelen leszek hasznát venni mégis.

Puszilunk mind a hárman /ketten már álmukban/.
20:18 21-11-2017
Drusza
Kedves Szárnyatlan! Ilyen elkeseredett hangú beírást régen olvastam. Persze, tudom, hogy minden okod meg van rá. Annyira szeretnék segíteni, de hogyan? Nekem van egy, jelenleg nem használt szúnyoghálóm, fakeretes, ajtószerű, stabil, házi készítésű. Ha most nem is kell, nyárra oda tudom adni. Változatlanul nem hiszem, hogy patkány lenne, inkább egér garázdálkodhat ott.
Sajnos macskát nem tudok kölcsönözni, de az barbár módszer lenne, nem is jön szóba. Legfeljebb arra, hogy kiszagolja. A Madárkákat a másik szobában, a kalitkában nem tudná bántani a cica. Itt a lakótelepen előfordult már egér az első emeleti lakásban. Lehet, hogy nem is kellene elhúzni a nagy szekrényt, csak valahogy megzavarni,vagy előcsalogatni.
Remélem, hogy talán a karácsonyotokat nem teszi tönkre, nem hiszem,hogy megtámadná a karácsonyfát. Persze a tudat, hogy ott van és járkál, eszik a Madárkák magjaiból, egyáltalán nem megnyugtató. Valamit ki kell találni, nem győzöm törni a fejemet. Tudom, hogy már karácsonykor várod a következő karácsonyt, nem lehet hogy így tönkremenjen. Én az idén nem várom az ünnepeket, sőt arra gondoltam, hogy el kellene utazni valahová, ne is legyek itthon. De tudom, hogy végül maradok, sütök, főzök,takarítok, hogy a szintén karácsonymániás Fiacskámnak kedvezzek.
Szilvi havacskáját mi is irigyeljük.
Puszi Csivikének, Csuvikának és Neked is.
19:34 21-11-2017
Szilvia333
Miért nem ezzel kezdted!!!
Na szóval,az egérfogás nálunk nem csak macskából áll,élünk a technika vívmányaival is!! Konkrétan a ragacs csapdával !! Na már most ennek konkrétan ragacs csapda a neve,és többnyire háztartási boltban vesszük.Adva van egy tubus ragacs,( egér van a dobozon és a tubuson is illusztrációként)majd végy egy 4 unnyi széles,kb 6 unnyi hosszú lécdarabot,kend rá a ragacsot,ne vastagon,de azért véknyan sem,szórj rá egy kis csalit,és várj türelemmel))
Már sok egér végezte így nálunk a komposzton!!!
Várom a jó híreket !!!!!!!
11:23 21-11-2017
Szárnyatlan
Azt hittem, Szilvikém, te majd szállítod a jobbnál jobb ötleteket, hogy mit lehet kezdeni az egérrel /milyen csapdát keressek, ami működik is/, de lehet, hogy felétek az egérfogó csak macska. Nálunk az nem lehet /pedig van a szomszédban/, szintén pont a madárkák miatt.

Talán emlékszel rá, hogy nálam a madárkák mindig is szabadon voltak, akkor is, ha elmentem itthonról - ám mióta Csuvika nem tud repülni, erről már szó se lehet. Nem pont az egér miatt /hisz olyanunk eddig sose volt/, hanem mert néha segítségre van szüksége.

Egész biztos, hogy jelen van valaki a szobában, mert félelmetesen tiszta a padló a kalitka körül. Látni viszont nem látom az illetőt, pedig most már napok óta úgy ülök itt éjjel, hogy kézközelben van az elemlámpa, és használom is szorgosan, ha gyanús neszeket hallok. Hiába. Sose sikerült még meglátnom a betolakodót. De hát vak is vagyok, a fene egye meg !
Egérkakit se látok sehol /azt ismerem/ - de hát hogy látnék, mikor nem látok el a padlóig ?
Egyre jobban félek, hogy mi lesz ennek a vége - és valósággal rettegek a nyártól, már előre.
Sajnos a méregdrága szuper-szúnyoghálónk alatt nyugodtan besétálhat az erkélyről bárki.

Megoldhatatlannak érzem a problémát, és lassan erőim végén járok, pedig még nem történt érdemben semmi a megoldás érdekében. Igazában félek megtudni, hogy ki lakik itt velünk.
Legjobban attól félek, hogy nem egyedül van. Meg persze attól, hogy patkány.... Totálkár.

Kívánunk neked vidámabb időket, mint amilyet mi élünk, és nagyon irigylünk a havacskáért.
Pussssz !
21:35 20-11-2017
Szárnyatlan
Jaj, Drusza.... én már nem remélek semmit. Teszem, amit kell meg amit lehet, de valójában totálkáros vagyok, és napról napra jobban félek. Félek megtudni, hogy kivel élünk együtt, annyira rettegek attól, hogy esetleg patkány. Meg ijedős is vagyok, attól félek a legjobban, hogy ha előugrik valahonnan takarítás közben, menten infarktust kapok. Ez nem vicc, tényleg nagyon meg tudok ijedni minden apró baromságtól. Hát akkor egy élő és mozgó állattól !
Szokták mondani, hogy "halálra rémült" - na, hát majd én leszek az, aki ezt bemutatja.

Eleve reménytelen az egész helyzet, mert a társbérlőm majd hülye lesz előjönni, hacsak nem tényleg a kacatok közt lakik. De itt a rekamié, itt a két böhöm nagy szekrény : én meg se bírom mozdítani őket. Ha csöpp esze van az egérnek /mert patkány oda nemigen férne/, nyilván a szekrény vagy a rekamié mögött lakik. A szekrény felől szoktam hallani a matatást.
/Bár szerintem már belegárgyultam ebbe az egészbe, és akkor is hallom az egeremet, mikor nincs itt. Viszont a kalitka sarkában túlságosan tiszta a padló... ez rossz jel, nagyon rossz./

Sose hallottam, hogy egér grasszálna városi házak lakásaiban. Azt viszont olvastam valahol pár hónapja, hogy nálunk is elszaporodtak a patkányok. Másképp eszembe se jutott volna ez a lehetőség. Életemben egyetlen patkányt láttam, azt is Amerikában. Na de hogy itthon ?

Áááá, mindegy.... szörnyű ez az egész helyzet. Fogoly vagyok én is, nem csak a madárkák.
Már a klotyóba se merek nyugodtan kimenni, akkor is a frász tör, hogy mi van idebent. Akkor vagyok viszonylag nyugodt, ha a picikék be vannak zárva. Na de így nem lehet élni !

Rá fog menni erre a dilire a karácsonyunk is, meglátjátok !
Egész évben tervezgettem, hogy most az egyszer majd gyönyörű karácsonyfám lesz, mégpedig a nagy asztalon, a kalitka előtt, hogy ne alatta kelljen aludnom - és erre tessék !
Hogyan állítsak így akármilyen karácsonyfát, hogy bármikor letámadhatja a lakótársunk ?
Más se hiányozna ! Akkor inkább ne is legyen karácsonyfa - na de pont nálam ??? Egy ilyen karácsonymániás banyánál ? Hisz mást se csinálok egész évben, csak várom a karácsonyt !
Olyan ritkán van karácsony - és ki tudja, lesz-e még következő ? És most ez el lesz rontva ?
Hát a rohadt életbe' : mivel érdemeltem én ki, hogy minden sz...rá menjen körülöttem ???

Bár persze fogjam be a pici számat, mert másokat ennél sokkal nagyobb csapások érnek.
Tegnap olyan iszonyatos tragédiáról értesültem egy fiatal kis kolléganőmmel kapcsolatban, hogy azóta se bírok magamhoz térni, és teljesen ki vagyok akadva a sors igazságtalanságán.

Úgyhogy tudom : az egér csak egy egér, még ha patkány is : a bajok nem itt kezdődnek.
De azért mégiscsak hervasztó, hogy nálunk sose lehet egy kis béke és nyugalom végre.
Messages: 1 until 15 of 675.
Number of pages: 45
[1] 2 3 4 5 6 7Older